Arról, hogy mit tehetünk a mozgásszervi egészségünkért, mikor forduljunk orvoshoz, és mit kell betartani ahhoz, hogy ne legyenek panaszaink.

A manuális medicináról röviden:
A manuális medicina a mozgási szervrendszer visszafordítható működési zavarainak vizsgálatával és kezelésével foglalkozik. A manuálterápia a helyes ízületi működés helyreállítására irányuló fogások rendszere. A fogások többsége a népi csontkovácsok tapasztalatából és gyakorlatából származik, melyeket az orvosi manuálterápiás iskolák anatómiai alapokra helyeztek és pontosan leírtak. Az eljárásokon kívül ma már léteznek izom és izompálya kezelésére szolgáló fejlett manuális technikák is, amiket a kezelések kiegészítésére használnak.

Mikor és milyen panaszokkal keresik fel általában a futók a manuálterápiás rendeléseket?

Az én futó pácienseim jellemzően térd,- és csípő panaszokkal fordulnak hozzám, általában a verseny előtt néhány nappal mielőtt a félmaratont, maratont lefutnák.

Mi a tapasztalat, mennyire lehet eredményesen gyógyítani manuálterápiával?

Alapvetően a manuálterápia az aktuális hibákat, egyensúlytalanságokat tudja megoldani, de ezt gyakran a szervezet visszaállítja. A futóknak leggyakrabban a térde, csípője, talpa fáj, kezdő futóknál pedig verseny után a sarok. Ezeket a panaszokat hatékonyan lehet ezzel a kezeléssel csökkenteni és megszüntetni. Konkrétan, ha valakinek a talpa fáj, nem biztos, hogy a talpát kell kezelni, hanem a csípőjét, vagy a gerinc lumbális részeit, mert onnan erednek a panaszai. Ezen kívül vannak olyan területek, mint például a térd, ami manuálterápiával alig kezelhető, mert a struktúrája nem engedi azt. De a körülötte lévő lágy részeket, szalagokat, izmokat eredményesen lehet kezelni. A térd terhelést, tengelyét megváltoztató láb,- és csípő terület a manuális beavatkozás legjobb célpontjai.

A lényeg, hogy meg kell határozni a lehető legpontosabban a hibákat és a leglátványosabbakat kezelni. A beavatkozás után ugyanis a panaszok megoldódhatnak és a futó versenyképessé válik.

A futók gyakori betegsége a futótérd, amely a rossz technika miatt alakul ki. A helyes futótechnikát meg lehet tanulni?

Vannak erre szakosodott mozgásterapeuták, edzők, illetve gyógytornászok, érdemes őket felkeresni és személyes tanácsadást kérni. A futás egy dinamikus dolog, az orvos viszont statikusan, egy pillanatot, egy órát, egy aktuális állapotot tud kezelni. A helyes futótechnika tanítása nálam mindig együttműködve zajlik valamilyen mozgásterapeutával: a probléma és annak megoldásának meghatározása után a kezelési tervet felállítom, és a mellé való tanítást, tanulást együtt csináljuk párhuzamosan. Például hogy egy csípő kilazuljon, vagy egy izom felszabaduljon. A mozgásterapeuta ehhez kell, hogy megmutassa, illetve megtanítsa a helyes technikát.

Mik azok a tipikus mozgásszervi problémák, amikkel nem javasolt a futás?

Instabil derékkal (porckorongsérv, elcsúszott csigolyák), beszűkült csípőmozgással, nagyon instabil térddel semmiképp sem javasolt a futás, mint mozgásforma. A térd betegségei viszont jól korrigálhatók, a legjobban egyébként manuálterápiával. Ha valakinek van egy sarokfájdalma vagy egy törése, ezek mind rehabilitálhatók, abból lehet futó, egy hosszabb edzésfolyamat végére.

Milyen jellemzően futásból eredő sportsérülésekkel találkozik, és mennyire lehet ezeket hatékonyan kezelni?

Kezdjük lentről: vannak a talp,- és sarokfájdalmak. Ezek egy hosszú folyamat (például rossz tartás, helytelen cipőhasználat stb.) következményei, a futás már csak provokálja a dolgot. Hatékonyan lehet kezelni, csak hosszú ideig tart mire megtörténik a teljes gyógyulás. Egy sarokcsonti csonthártyagyulladás kezelése és gyógyulása közel 3-6 hónap.

Nyújtás hiányában, ha valaki elszakítja az izmait, az rövidebb ideig tart: 6 hét alatt meggyógyul az izom, mivel a lágyszövetek jellemzően gyorsabban gyógyulnak. Ezért is figyeljünk a bemelegítésre és a helyes nyújtásra is!

Jön a térd: gyakran sérülnek a futók térdre, a leggyakoribb betegség a futó,- és ugró térd. Vannak még belső porckorong sérülések, amit a köznyelv helytelenül porcleválásnak hív. Ezek olyan sérülések, amelyek összeadódnak, komplettálódnak a futáskor, azaz eredetileg csavarásos sérülések miatt alakultak ki. (Pl.: síeléstől, focizástól). Aki futni szokott, annak általában térdszalagszakadás, csonthártya és szalaggyulladás a jellemző sérülése.

Feljebb: Csípő és sérülései. Csípő körüli nyáktömlők begyulladhatnak, vagy maga a csípőízület begyullad, valamint csonthártya fájdalmak az izmok túlerőltetése miatt. Az erőnlét és a technika is nagyon sokat számít, hogy mennyire lesznek súlyosak a panaszok.

Végül szoktam találkozni olyannal is, hogy a futó rosszul tartja a nyakát és ettől befeszül neki.

Milyen természetes gyógymódokat alkalmaz a terápia során?

A térd sérülésekre nagyon jó minden természetes gyógymód, mivel a felülete nem nagy, jól reagál a hidegre, melegre, krémekre, gélekre és homeopátiás szerekre. Ezeket sokszor használom, illetve kineziótapelni is szoktam elég sokszor a térdet. Tappel sokféle panaszt lehet kezelni: izomhúzás irányát, valamint az izomaktivitást lehet vele megváltoztatni. A masszírozás is nagyon jó,- a gyógynövényes krém is hatékonyabb, ha masszírozzák- szoktam tanítani a panaszos terület melyik részét, hogyan masszírozza a páciens. A kezelés során elkezdünk közösen valamit, amit a páciensnek kell folytatni.

Kiegészítő gyógymódokat is mindig alkalmazok, ha ezekre szükség van (pl. injekció). Porcsérüléseknél az a személyes tapasztalatom, hogy ha nincs tengelyterhelési hiba a futástechnikában, és túlsúly sem, akkor a porc nem megy tönkre mert valaki fut rajta. Azaz, normál körülmények között a futás nem árt a porcoknak. De normál körülmények ritkán adottak. Emiatt a porcjavítók hasznosak, mindenféle formában.

Ha valaki lesérül, hogyan lehet a felépülési időszakot rövidíteni?

A 6 hét egy statisztikai idő. Lehet, hogy egyes emberek hamarabb felgyógyulnak egy sérülésből, vagy hamarabb fokozatosan terhelhetővé válik a szövet, ami megsérült. Ha fontos faktor az idő, akkor minden lehetséges kiegészítő terápiát alkalmazok a kezelés során: lézer, fizio,- elektroterápia, homeopátia, bármi ami gyorsíthatja a gyógyulást. Ma már az a nemzetközi ajánlás, hogy nem pihentetjük annyit a sérült szövetet, hanem viszonylag hamar mozgatjuk, de gyógytornásszal. Így mozgás során képes gyógyulni, és kevésbé következik be az izmok letapadása. Ha egy amatőr futónak van egy vádli izom sérülése, és ezt egy szakértő masszírozza, nyújtogassa, naponta kezelést adjon rá, gyakorlatilag elérhetetlen. Egyedileg volt már rá példa, de rendkívül költséges.

Futóknak javasolható-e akár ellenőrzés céljából a manuálterápia?

Szerintem ez nem szükséges. Ha valaki eldöntötte, hogy futni szeretne akkor javaslom, hogy menjen el futó-mozgás elemzésre, majd egy személyre szabott edzéstervvel kezdjen el mozogni. Ha már az elején panaszokat, valamilyen fájdalmat okoz nála a futás, akkor jöjjön el egy manuálterápiás vizsgálatra, mert viszonylag gyorsan ki tud alakulni olyan mértékű csonthártya vagy szalag fájdalom, ami miatt viszont abba kell hagyni a mozgást.

A járás és a futás alapvetően azonos mozgásforma. Járásból futásba váltani azonban elég nagy megterhelés – erőnlét és izommunka szempontjából – a szervezetnek. Ha valakinek a járásmintájában egyensúlytalanságok vannak, azok a futás közben hatványozottan mutatkoznak és esetleg olyan mértékű erőltetést jelentenek egyes izmoknak vagy szalagoknak, amitől azok sérülnek. Ha nem törődünk a testünk jelzéseivel, a kialakult panaszokkal, és ráerőltetünk, egy fél év múlva már nagyon fog fájni a problémás terület, ami miatt esetleg abba kell hagyni a mozgást. A gyaloglás többet ér, mint gondoljuk, ugyanis ilyenkor még korrigálható a mozgás-minta manuálterápiával: azaz az izomegyensúly használat megtanulható, és ezáltal sokkal kisebb a sérülésveszély. Azonban a többség gyaloglás helyett a futást kezdik el, így a panaszok nemsokára jelentkeznek.

Milyen tanácsokat érdemes megfogadni egy futónak?

Szerintem a legfontosabb a csípő mobilitása. A futás utáni nyújtást mindenki hangsúlyozza, még sem csinálják, vagy ha csinálják, csak hátsó combot nyújtanak, emiatt az egész csípő és a környező része befeszülhet.

A cipőt sem lehet eléggé hangsúlyozni, ám azt tapasztalom, hogy ezzel kiemelten foglalkoznak a futók, és megfelelőt választanak maguknak. Viszont amivel nagyon gyakran találkozom, és szerintem baj, hogy a futók nem törődnek azzal, – hogy akiknek van lúdtalpa, vagy funkcionális lúdtalpa –, napközben korrigálva legyen. Jó a futópicipője, már pedig nem futócipőben van egész nap. Figyeljünk arra, hogy ilyenkor az öltönycipőbe, vagy utcai cipőbe is kerüljön emelés vagy megfelelő talpbetét. Aki fut, annak a nem-futó időre is gondolnia kell!

Olvasd el korábbi blogbejegyzéseinket olyan témákban, mi a teendő sípcsont körüli fájdalom esetén, vagy ha biciklizel, akkor így csökkentsd a térd,- és csuklóízületi fájdalmakat.

Forrás: 27sello.hu / Homeopatia.info.hu

Fotóforrás: Sellő27 Mozgásszervi Terápiás Centrum

Ha edzéstervre van szükséged, vagy szintet lépnél, regisztrálj most szakértői edzéstervünkért vagy olvasd el dietetikusunk egészséges receptjavaslatait.

Ne feledd Facebook és Instagram közösségünket: az Arnica SPORT naponta frissülő tartalommal vár! #Arnica #SPORT