Zemen Dancsa, az Arnica Sport közösség bőrápolási szakértője, a bőrbarát és bőrazonos hatóanyagok elkötelezett híve a karantén ideje alatt a gyakori kézfertőtlenítés miatt megviselt bőr kezelésére adott tippeket. Most pedig a nyári bőrápolás fontosságára hívja fel a figyelmet.
A középkorban a fehér bőr az elit rétegekhez való tartozást szimbolizálta, az akkori „divatdiktátorok” rizsporral, sőt mérgező ólommal segítettek rá az amúgy is halovány bőrszínükre. Nem véletlen a „redneck” (vörös nyakú) amerikai kifejezés sem, ami alatt a farmereket értették eredetileg, hiszen a napon tartózkodástól a tarkójuk és nyakuk jó pirosra sült. Mára egyébként ez a kifejezés igen degradáló, gyakorlatilag a szűklátókörű bunkókra használják.
A XX. század elején azonban egyik napról a másikra jött a fordulat: állítólag Coco Chanel hozta divatba a barna bőrt a húszas évek körül, amikor Saint-Tropezről lebarnult bőrrel tért haza.
Míg nálunk a barna bőr divatja továbbra sem lankad, addig Ázsiában például sosem volt trendi, nagyjából minden krém, tusfürdő, sőt intim mosakodó is fehérítő hatóanyagokat tartalmaz. Európa számos országában mára már komoly korlátozásokat vezettek be a szolárium-használatot illetően: 18 év alattiaknak tilos használni, a franciáknál felmerült, hogy teljesen betiltsák, ahogy Ausztráliában és Brazíliában is tették már évekkel ezelőtt.
A napsugárzás bőröregítő hatása (ezt nevezik photo-aging-nek) nem csak azokat érinti, akik a tengerparton süttetik a hasukat, vagy rendszeresen a szabadban sportolnak: az ultraibolya sugarak abban a pillanatban kifejtik káros hatásukat, ahogy kilépünk az ajtón. Borús időben is a napsugarak 40-50%-a áthatol a felhőkön, téves elgondolás, hogy felhős ég alatt, vagy akár árnyékban nem lehet leégni!
Az ultraibolya sugárzás (UV) három részre osztható: UV-A, UV-B és UV-C. Kezdjük rögtön ez utóbbival: az ózonréteg megszűri azt, és nem jut el a Földig. Az UV-C-t sterilizálásra használjuk, úgyhogy ha kapnánk ebből a sugárzásból, azt nem is élnénk túl. Az UV-B-t csak részben szűri meg az ózonréteg- de itt álljunk is meg egy pillanatra, mert már maga az elnevezés is téves. Ne úgy képzeljük el az ózonpajzsot, mint egy külön réteget a légkörben. A valóságban ez úgy néz ki, hogy a sztratoszférában, a 20 és 40 ezer méter közti sávban a levegőben nagyjából tízszer annyi ózon található, mint a felszín közelében. Ez még mindig elég kevés: a 20 kilométer vastag légrétegben nagyjából annyi az ózon, hogy az tiszta gázként, lent a felszínen kb. 3 milliméter vastag, pontosabban vékony lenne.
A Föld mérsékelt égövi területei felett, ahol mi is lakunk, húsz év alatt átlagosan 4-6 százalékkal csökkent az ózonréteg vastagsága, ez nagyjából ugyanekkora növekedéssel jár a felszínt elérő UV-B sugárzásban. Szakértők szerint 1 százalék UV-B emelkedés kb. annak felel meg, mintha 300 kilométert utaznánk az Egyenlítő felé, amerre egyébként természetes módon növekszik a sugárzás intenzitása. Vagyis két évtized alatt eljutottunk addig, hogy Magyarországon olyan UV-értékeket mérünk, amik az egész ózonpara előtt mondjuk Dél-Spanyolországra vagy Tunézia és Algéria északi partjaira voltak jellemzők.
A bőr szempontjából fontos megérteni a különbséget az UV-A és UV-B között. Bár mindkettőnek van károsító hatása, de máshogy tesz nekünk keresztbe. Az UV-B csak a bőr felsőbb rétegébe, a epidermiszbe jut be, ott viszont gyulladást (azaz napégést) okoz. Roncsolja a bőrsejteket, és ami ennél is fontosabb: az új bőrsejtek forrását, az őssejteket. Ezért mondják, hogy a bőr emlékszik, és már egy leégés is jelentősen fokozza később a bőrrák kialakulásának esélyét. Az epidermisz nedvességmegkötő zsírsavjainak sérülése miatt a bőr gyorsan vízhiányossá válik, elveszti természetes ragyogását, fakó lesz.
Az UV-A sugarak indítják be a bőrben a barnulást, és elérik már a mélyebb bőrréteget, a dermiszt is. Bejutnak oda, ahol a kollagén –és elasztinrostok, valamint a bőr mélyrétegű hidratáltságáért felelős hialuronsav található. Az UV-A sugarak olyan enzimek működését aktiválják, amik lebontják a kollagén –és elasztinrostokat, így a folyton napoztatott bőr látványosan veszít rugalmasságából és feszességéből. Bizony, a szoláriummániás nők sajnos már jó messziről kiszúrhatóak „aszott” kinézetük miatt. A szoláriumban ugyanis javarészt UV-A sugarak vannak! Magam is szeretek a nyár beköszönte előtt szolizni, de az arc-nyak-dekoltázs területére, sőt még a kézfejemre is naptejet teszek (szigorúan csakis tiszta, kőolajszármazék-menteset!), mi több: egy törölközővel le is takarom az arcom és dekoltázsom. Annyi nap jártunkban-keltünkben is ér az utcán, hogy egészséges színe legyen az arcunknak, nem kell hozzá legyilkolni a bőrt!
Az UV-B sugárzás egyébként erősebb, de az UV-A sugárzás mennyisége kb a százszorosa az UV-B sugarakénak. Az anti-aging szempontjából ezért csakis olyan fényvédőt használjunk, ami mindkét fajta sugárzás ellen véd! A bőr fiatalságának védelme a fényvédelemmel kezdődik, ezért nagyon fontos a megfelelő naptej kiválasztása. Ne tartalmazzon kőolajszármazékot, parabéneket (ezek befolyásolják a hormonháztartást), mesterséges illatanyagokat, PEG-származékokat (polietilén-glikolt, valamennyi származéka potenciális rákkeltő, mely befolyásolja a bőr természetese védekezőképességét. Gyakran okoz bőrirritációt, könnyen átjárhatóvá teszik a bőrt, ezáltal a veszélyes anyagok is könnyebben bejuthatnak a bőrbe.)
Na de milyen faktorú fényvédőt válasszunk? Most hosszas leírás és számolgatás helyett, hogy melyik faktorszámmal hány percet tölthetünk napon, inkább a meglepő arányokról írok. A faktorszámok ugyanis csalókák: azt hihetnénk, hogy egy 50-es faktorszámú naptej kétszer annyi sugárzást szűr meg, mint egy 25-ös. A magasabb faktorszám nem erősebb, hanem időben hosszabb védelmet nyújt, azaz kétszer annyi ideig sütkérezhetünk. Egy 20-as faktorú naptej megszűri a káros sugaraknak már a 95%-át, az 50-es pedig a 98%-át. A különbség mindössze 3%!
Általános tévhit, hogy reggel bekenem magam, és az védelmet nyújt egész napra. Ez sajnos nem így van, főleg nem sportolás és pancsolás közben: leizzadjuk, a vízzel részben leáztatjuk magunkról, törölközővel ledörzsöljük, stb, így azt többször is újra kell kenni! De ha csak reggel 8-kor felkenjük, bemegyünk az irodába, ahonnan 5 órakor távozunk, sajnos az sem fog már védeni akkor a nyáron kifejezetten erős ultraibolya sugárzástól. Éppen ezért mindig legyen az amúgy is feneketlen női táskánkban naptej!
#ARNICATIPP: Tudtad, hogy hegyi árnikát is használják a bőr ápolására? Olvasd el cikkünket!
Senkit sem szeretnék elrettenteni, főleg nem a napimádókat a napozástól, de lehet azt ésszel, mértékletesen is csinálni, használhatunk barnulást segítő vagy éppen önbarnító kozmetikumokat is (természetesen csakis „tiszta”, azaz káros anyagokat nem tartalmazó termékekről beszélek). A megoldás ebben is, mint mindenben, az „aurea mediocritas”, azaz az arany középút!
Jó és egészséges barnulást! Ha pedig kérdeznél Dancsától, akkor keresd a Dancsa Mancsa Szépítő Kezek oldalán.
Ha edzéstervre van szükséged, vagy szintet lépnél, regisztrálj most szakértői edzéstervünkért vagy olvasd el dietetikusunk egészséges receptjavaslatait.
Ne feledd Facebook és Instagram közösségünket: az Arnica SPORT naponta frissülő tartalommal vár! #Arnica #SPORT