Legutóbb a karantén elején olvashattunk tőle. Most abban igyekszik segíteni, hogyan találhatjuk meg a biztos talajt a lábunk alatt.

Sokáig emlegetni fogjuk ezt az évet, a világméretű korona vírus járvány egy csapásra megváltoztatott mindent, amit a globalizált világról gondoltunk. Odalett a biztonságérzetünk és a sebezhetetlenségünkkel kapcsolatos illúzióink is szerte-foszlottak. A mai napig nincsenek kész válaszok és megoldások a helyzet kezelésére, és nem tudjuk, mit hozhat a második hullám, és hogyan hat majd az életünkre a vírus nyomán fellépő gazdasági recesszió, társadalmi átalakulás. Az életünk azonban nem áll meg, meg kell keresnünk a módját, hogy biztos talajt építsünk a lábunk alá, akkor is, ha sokszor úgy érezzük, futóhomokon táncolunk. A globális krízisre egyéni válaszokat, megküzdési stratégiákat kell találnunk.

Sokan képesek a világban zajló folyamatokat bizonyos távolságtartással, intellektuálisan értelmezni, míg mások érzelmileg bevonódnak, és jelentős stresszt élnek át a hírek hallatán. Általánosan elmondható, hogy minél többet foglalkozunk azzal, amit nem tudunk befolyásolni, minél kiszámíthatatlanabbnak érezzük a helyzetet, annál nagyobb stresszt, szorongást, aggodalmat élhetünk át. Mit tehetünk, hogy ne emésszen fel bennünket a szorongás, és újra úgy érezzük, a sorsunk elsősorban a saját kezünkben van?

Fogalmazzuk újra a céljainkat!

Sok ember számára a globális krízis egyéni válsághelyzetet hozott, melyben elveszett az irányítás illúziója, felborultak a tervek, romba dőltek álmok és célok. Lehet, hogy az elmúlt hónapokban arra kényszerültünk, hogy új irányt adjunk az életünknek, új célokat tűzzünk ki. A bizonytalanság ellenére nagyon is van értelme terveket szőni, hiszen ezektől érezzük azt, hogy valamerre halad az életünk. Nyugodtan iratkozzunk be egy képzésre, vagy egy új tanfolyamra, akkor is, ha lehet, hogy nem a megszokott forgatókönyv szerint zajlanak majd az események. Nem baj, ha végigondoljuk azt is, milyen egyéb forgatókönyvek lehetségesek, ha a terveink felborulnak, de ne vigyük túlzásba a tervezgetést. Semmi sem biztos, de jó, ha tudjuk melyik kikötőbe tartunk.

Gondoskodjunk jól magunkról!

Bármi is vesz körül minket, bármilyen kihívással is kell szembe néznünk, az mindig rajtunk múlik, hogyan bánunk magunkkal. Igyekezzünk testileg, lelkileg, szellemileg minőségi táplálékot bevinni, hogy magas energiaszinttel, jó állapotban küzdhessünk meg a kihívásokkal. Az egészséges étkezés, rendszeres mozgás napi rutinja megtartó keretet ad az életünknek. Az állandó hírfogyasztás helyett jó könyvekkel, podcastokkal, minőségi filmekkel foglalhatjuk le nyugtalan elménket. A lelki feltöltődésben sokat segíthet az alkotás, a párunkkal, barátainkkal együtt töltött idő, új élmények, programok. Ne a túlélésre játszunk, életünk minden egyes napja értékes, igyekezzünk jól élni!

#ARNICATIPP: Ha még keresed a számodra megfelelő mozgásformát, akkor itt találsz néhány ötletet!

Legyünk éberek!

A változó, bizonytalan helyzetek éberséget követelnek tőlünk, észre kell vennünk a bezáródó és kinyíló kapukat, a pillanat adta lehetőségeket. Bizonyos értelemben ilyenkor sűrűbb körülöttünk az élet, az érzékeink, intuíciónk is kiélezettebben működik. Az éberség, a belülről irányítottság lehetővé teszi, hogy akkor lépjünk, amikor annak ott az ideje, sem túl korán, sem túl későn. Ehhez arra van szükségünk, hogy bízzunk a helyzetfelismerő képességünkben, és kompetensnek tekintsük magunkat: ha elő is áll egy-egy hirtelen nehéz helyzet képesek leszünk felnőttként, önirányító módon lépéseket tenni. Bár sok mindent nem tudunk kontrollálni, a saját életünk, reakcióink felelőssége a mi kezünkben van, ehhez viszont ellent kell tartanunk a tehetetlenségnek, és mozgósítanunk kell magunkat!

Használjuk a múltat!

Ha úgy érezzük, maguk alá temetnek a negatív gondolatok, segíthet, ha felidézünk egy-egy olyan korábbi helyzetet az életünkből, amikor hasonlóan bizonytalansággal, félelemmel telt meg a szívünk. Hogyan küzdöttünk meg azzal a helyzettel? Milyen erőforrásokra tudtunk támaszkodni? Mi segített és mi hátráltatott? Ha a saját megküzdési repertoárunk esetleg nem lenne elég, beszélgessünk sokat nálunk idősebb, tapasztaltabb emberekkel arról, ők hogyan lettek úrrá az életük nehézségeink. Számos koncentrációs tábort, háborús helyzetet, katasztrófát megélt ember tárta már a világ elé a túlélésben szerzett tapasztalatait, tanuljunk tőlük!

Nem vagy egyedül!

A globális krízisek nagyon eltérő mértékben és mélységben befolyásolják a különböző emberek életét: máshogy fogjuk megélni a vírushelyzetet, ha elvesztettük a munkánkat, vagy betegek lettünk, és máshogy, ha csak közvetettebben érezzük a bőrünkön a hatásait. Bármi is történik velünk, biztosak lehetünk benne, hogy nem vagyunk egyedül! Keressünk aktívan sorstársakat, támogató közösségeket, érezzük át, hogy mindannyian érintettek vagyunk, és hasonló dolgokon, érzéseken, tapasztalatokon megyünk keresztül. Erőt meríthetünk és erőt adhatunk, ha nem adjuk át magunkat a panaszkodás, az önsajnálat mocsarának, és ha a rémhírek helyett inkább közösen arra koncentrálunk, mi mindent tehetünk önmagunkért és egymásért.

Kapaszkodjunk a jelenbe!

A tudatos jelenlét a legjobb módja annak, hogy eltávolodjunk a jövővel kapcsolatos negatív gondolatoktól, érzésektől, és arra koncentráljunk, milyen gazdag a jelenünk, mennyi mindennek lehet örülni, hálásnak lenni. Ne tekintsük a nehéz időszakot tranzitnak, átmenetnek, igyekezzünk fenekestül megélni az élményeinket, akkor is, ha épp az élet árnyékosabb oldalán járunk. Ha úgy érezzük, hogy elkap az aggodalom, szelíden irányítsuk a figyelmünket a jelenre, lélegezzünk mélyeket, figyeljük meg a testünk érzeteit, érezzük a talajt a lábunk alatt! Ha eddig kimaradt volna az életünkből a jóga, a meditáció, itt az ideje belevágni!

#ARNICATIPP: A jóga jótékony hatásáról, és hogy miért szuper keresztedzés a futáshoz, itt találsz olvasnivalót!

Fogadjuk el a bizonytalanságot!

Minden nehéz helyzet rengeteg lehetőséget kínál a tanulásra, fejlődésre. Jó, ha tudatosan figyeljük az érzelmeinket, ha megfigyeljük és elfogadjuk a bizonytalanság által keltett nehéz érzéseket is. Az érzések tudatosítása, nevén nevezése abban is segít, hogy elválasszuk a belső világunkat a külső valóságtól, és ezáltal ne engedjük, hogy a félelem átitassa a jövőképünket, és katasztrófa forgatókönyvek gyártására pazaroljuk az energiánkat. A változás, a bizonytalanság, a krízis mindannyiunk életének a természetes része, nem büntetés, hanem természetes velejárója annak, hogy embernek születtünk.

Az elzártságtól gyermeki énállapotba kerülhetünk. Hallgasd meg erről a dr. Simon Fiala Ágnes pszichoterapeuta, homeopata orvossal készült interjút!

Ha edzéstervre van szükséged, vagy szintet lépnél, regisztrálj most szakértői edzéstervünkért vagy olvasd el dietetikusunk egészséges receptjavaslatait.

Ne feledd Facebook és Instagram közösségünket: az Arnica SPORT naponta frissülő tartalommal vár! #Arnica #SPORT