Egy fáradt munkanap után milyen jóleső érzés tud lenni csak úgy lerogyni a kanapéra és pihenni kedvenc ételeink társaságában. Vajon hogyan változtassunk ezen és lábaljunk ki ebből az „életmódból?
Dr. Pucsok József Mártont, az Arnica SPORT futóközösség sporttudományos szakértőjét, a Debreceni Egyetem Spottudományi Koordinációs Intézet egyetemi docensét kértük segítségül ennek megválaszolásában.
Aktuális helyzetkép
Az OECD legfrissebb adatai alapján (Obesity update 2017), a világ legelhízottabb nemzeteinek rangsorában a negyedik helyet foglaljuk el. A felmérés szerint a 15 évnél idősebb magyar lakosság 30 százaléka elhízottnak tekinthető, ez kontinensünkön a legrosszabb aránynak számít. Hát igen, mondanánk a fizikai inaktivitás világtendencia, nincs mit tenni, a számítógépes játékok, a telefonos chatezés sokkal izgalmasabb, mint faltól falig úszni a medencében. Egy kimerítő munkanap után sokan a kanapét, és nem a testmozgást választják kikapcsolódásképpen. Mégis a környező országokban sokkal szívderítőbb a helyzet: a csehek és szlovénok, az osztrákok, a lengyelek, a szlovákok sokkal „karcsúbbak” nálunk. Az ausztriai adat magyarázható azzal, hogy magasabb az életszínvonal, egy Bécsben élő nincs rákényszerítve, hogy másod esetleg harmad állást is vállaljon. No de egy szlovák vagy egy lengyel esetében ez az állítás már nem feltétlenül állja meg a helyét. A helyzet különösen aggasztó, mert nemcsak a középkorú férfiak bírnak tekintélyes sörpocakkal, de már az általános- és középiskolások között is egyre több a kövérkés vagy kövérségre hajlamos gyerek. Valami nagyon nincs rendjén, nyilván a hagyományos zsír- és szénhidrátdús magyaros étrend csak ront a helyzeten, de a fő bűnös: a mozgásszegény életmód.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni a sport és testmozgás szerepét az egészséges testösszetétel fenntartásában. Na de közhelyesen szólva az első lépések megtétele mindig a legnehezebb…
Sportoljunk, de okosan
Sokan ott rontják el, hogy nem a jelenlegi életmódjuknak, életkoruknak, testi adottságaiknak megfelelő sportágat választják. Egy otthoni munkát végző informatikus ideális helyzetben van, abban a tekintetben, hogy viszonylag szabadon választhatja meg, hogy mikor sportoljon. Akinek kötöttebb a munkaideje, nyilván mindez komolyabb szervezést igényel. Ne felejtsük, hogy sportolni nemcsak szervezetten egy fitnesz centrumban vagy egyesületben lehet, egy otthoni futópad vagy más kondigép mindig kéznél van. Természetesen, mint minden más hétköznapi tevékenység, a sportolás is tudatosan, tervszerűen történjen, ezért nélkülözhetetlen egy szakszerű, személyre szabott edzésterv. Kérjük szakember tanácsát, ha lehetőségünk van rá sportszakember, edző irányítása mellett mozogjunk.
Széles körben elterjedt, hogy napi 10 ezer lépést megtéve karban tarthatjuk magunkat. Ez a szám egy több mint ötvenéves japán kutatáson alapszik, elsősorban az apróbb termetű japán lakosság számára mérvadó. Persze a lépések hossza, a tempó tekintetében nagy egyéni különbségek lehetnek. Más testalkatú, például a kimondottan daliás délszlávoknál ez a szám túlzásnak tűnik, éppen ezért az igazsághoz legközelebb a Brit Elhízás Elleni Társaság 7 és 10 ezer közötti javaslata áll. A lényeg, hogy meg kell mozdulni akár a munkába menet, ha a napi bevásárlást intézzük, vagy leugrunk a sarki újságoshoz. Többféle úgynevezett aktivitásmérő óra kapható a piacon, néhányuk pulzusmérő alkalmazást is tartalmaz. A pulzusmérés, a megfelelő pulzustartomány kiválasztása mindenképp szükséges, hogy százalékosan beállítsuk a nekünk megfelelő edzésintenzitást. Számos telefonos applikációt is hívhatunk segítségül, némelyik azonnal jelez, hogy álljunk fel és sétáljunk egyet.
Fő a rendszeresség és a fokozatosság
A 2008-ban nyilvánosságra került ajánlás szerint – Physical Activity Guidelines for Americans – egy átlagos felnőttnek heti 150 perc fizikai aktivitásra van szüksége. A két és fél órában döntően közepes, közepesen-erős, 50-70 százalékos intenzitású állóképességi testmozgás (erősebb iramú gyaloglás, futás, úszás, kerékpározás) javasolt. E mozgások nagy előnye – az úszás kivételével-, hogy komolyabb előképzettség nélkül biztonsággal űzhetők. Továbbá legalább heti két alkalommal az egész testre, főbb izomcsoportokra (felső végtag, törzs, alsó végtag) kiterjedő erősítő edzésmunkát (súlyzózás, saját testsúlyos edzés) is érdemes végezni. Ha nagyobb intenzitást, gyorsabb tempót, nagyobb ellenállást (súlyok) választunk, a heti edzések összideje arányosan 75 percre csökkenthető.
Töltsd le segítségül az Arnica SPORT edzésnaplóját, amelyben könnyedén és áttekinthetően vezetheted sportteljesítményed.
Edzés előtt és után is javasolt az Arnigel használata, mely a friss, virágzó, szigorúan kézzel szedett hegyi árnikából készül, amelyhez az egész növényt felhasználják, még a szárát is.
A modern idők, a rohanó életmód egy újfajta edzésmódszert hívott életre. Japán kutatók napi 10-15 perces közepes intenzitású mozgást is elegendőnek tartanak, ennyi mozgásmennyiség is mérhetően pozitív hatást válthat ki, bár ez inkább az idősebbek számára mérvadó. Fiatal felnőttek, jobb fizikai kondícióval bíró középkorúak a napi negyedórát inkább erősebb terhelést biztosító interval (high intensity interval training) edzéssel töltsék ki. Itt lényeges a pihenőidők betartása, ha az egyik edzés nagyon kimerítő, másnap adjunk a szervezetnek lehetőséget a regenerációra, így elkerülhetjük a túlterhelést esetlegesen a túledzést.
Még egy utolsó jó tanács: mielőtt komolyabb fizikai terhelésbe kezdenénk, egy alapos orvosi kivizsgálás nem árt!
A sportnak nem csak a fizikális hatásairól érdemes beszélnünk, ne feledjük tudományosan bizonyított, pozitív mentális hatásait sem.
Ha edzéstervre van szükséged, vagy szintet lépnél, regisztrálj most szakértői edzéstervünkért vagy olvasd el dietetikusunk egészséges receptjavaslatait.
Ne feledd Facebook és Instagram közösségünket: az Arnica SPORT naponta frissülő tartalommal vár! #Arnica #SPORT